A 2020-ra prognosztizált trendek egyike a „glokalizáció”. Mi ez, és hogyan értelmezhető a térképes szolgáltatásokra – Diomedes Kastanis (CTO, Ericsson) TechCrunch-on megjelent cikke nyomán, a szerző által érintett témák egyikét gondoltuk tovább.
A cikkben felsorolt izgalmas technológiai trendek mindegyike megér egy-egy önálló bejegyzést, de most ragadjunk ki csak egyet: a „glokalizációt”. Mit jelent az, hogy „glokális”, és mit mond a jóslat?
A könnyű helyváltoztatásnak és még könnyebb kommunikációnak köszönhetően mostanra szinte minden területen végbement a globalizáció. A jövő trendje ennek a folyamatnak egyfajta előjelváltása lesz, nem lokális vs. globális, hanem egymás kiegészítése, azaz a globális helyi sajátosságokhoz igazítása értelemben. A szerző szerint a jövőben minden „glokális” lesz: a globális trendnek egy lokalizált változata. A vállalatoknak, ha életben akarnak maradni, alkalmazkodniuk kell a helyi igényekhez. Az Uber on-demand riksa szolgáltatását említi a cikk tipikus példaként – Indiában vezette be a cég az olcsó közlekedési módokat preferáló közönséghez igazodva.
Továbbgondolva a témát felmerül a kérdés, hogy a mi esetünkben hogyan értelmezhető ez a trend, hogyan lesz „glokális” a térképi szolgáltatás?
A térképpel szemben támasztott igényeknek van egy ma már egészen nagy közös halmaza (a Google Maps felállította ezt a mércét a nagyközönség körében). Mindenki elvárja a részletes, pontos, naprakész földrajzi információk elérhetőségét, a térképes szolgáltatásoknak is van egy általánosan elvárt készlete (keresés, térképböngészés, lekérdezés, útvonaltervezés stb.). Globális térképi tartalmak és funkciók ezek, amelyek mára már a világ minden részén és minden részére vonatkozóan jelen vannak. Az általánosan elvártakon felül lehet „glokális” szolgáltatásról beszélni, ami a helyi közösséget kiemelten érdeklő térképi tartalom és szolgáltatások kialakítását jelenti. Konkrét választ azonban már nehezebb adni arra, hogy pontosan mi az a plusz helyi tartalom és szolgáltatás, amire a helyiek fogékonyak lehetnek? Ez mindenhol más lehet, „elméleti” megközelítésben állandóan újabb és újabb kutatásokat kellene végezni a helyi lakosság körében, hiszen a választ leginkább a helyiek tudják. Ha nem is jól összefoglalható, kerek elmélet formájában, de mindenki tud valamit a kérdésről: azt biztosan tudja, hogy őt magát, a közvetlen környezetében élőket, barátait, ismerőseit mi érdekli. Helyiek számára többlet értéket hordozó specifikus tartalmakat helyiek tudnak előállítani – gondolunk itt magánemberekre, de helyi vállalkozásokra is. Helyismeretük teszi ezt lehetővé, birtokában vannak a helyi életvitel szempontjából érdekes, sokszor szubjektív, a földrajzi adatoknál magasabb szintű információknak, amelyek térképészeti szempontból globálisan esetleg kevésbé érdekesek.
A közösség tagjai tudják például, hogy melyek a szabadtéri sportra/ kirándulásra/ piknikezésre/ kutyasétáltatásra legalkalmasabb helyek, hol találunk ügyeletes gyógyszertárakat/ éjjel-nappal nyitva tartó boltokat, melyek a legjobb játszóterek/ leghangulatosabb kerthelyiségek/ legkevésbé zsúfolt strandok, hol lehet a legfinomabb fagylaltot/ süteményt/ pizzát venni, melyek a fiatalok kedvelt találkozó helyei, hova lehet menni táncolni/ társasjátékot játszani/ beszélgetni/ teázni/ angol órát tartani, milyen helyi programok/ rendezvények várhatók, milyennek tartják a helyiek az egyes városrészeket lakókörnyezet/ ellátottság/ biztonság szempontjából stb. Ezek az információk, ha valóban érdeklik a helyi közösséget, olyan réteget képezhetnek az alaptérképi adatok fölött, amitől a térkép egyszerű földrajzi tájékozódási eszköznél sokkal többé válhat, a „helyi életben” való eligazodást segítheti, de szórakozássá, és akár közösségformáló erővé is alakulhat.
Hosszan sorolhatnánk a helyi érdekű adatok lehetséges köreit, de természetesen ezek nem mindegyike lesz minden helyi közösség számára kellően érdekes. Gyakorlati irányból – igazából a probléma megkerülésével – könnyebben megközelíthető a kérdés. Nem arra válaszolunk, hogy mi érdekli a helyi közösséget, hanem eszközt adunk, hogy ez kiderülhessen. A teljesség igénye nélkül (hiszen nyilván vannak más megoldások is), de ilyen módon a „glokalizálásra” megoldást jelent a közösségi térképszerkesztési szolgáltatás. Így nem a térképszolgáltató „glokalizálja” a tartalmat, hanem a helyi közösség – és ennek eredménye hatásosabb lehet, mint bármilyen más megoldás. A szolgáltatónak az eszközöket kell biztosítania, amelyekkel a közösség tagjai könnyen és tetszetős eredménnyel felvihetik, közzétehetik a nekik tetsző tartalmakat, és együttműködhetnek egymással ezeknek a tartalmaknak a szerkesztésében.
Maga a közösségi térképszerkesztés nem újdonság, nagy múltja van (OpenStreetMap, Waze, hogy csak a legismertebbeket említsük). A tartalmak jellege és ezeken keresztül a térképszolgáltatás helyi közösségben betöltött szerepe az, ami többletet, újdonságot jelent. Ebben a megközelítésben a „glokális” térképszolgáltatás egy térképszerkesztésre épített közösségi média felület szerepét töltheti be. Megvalósítása persze nem egyszerű, és számos további kérdést felvet. Ezt a gyakorlatban is tapasztaljuk, hiszen térképoldalunk, a térképem.hu pontosan ilyen közösségi irányba indult el, hosszabb fejlesztési folyamat első szakaszában tartunk. Figyeljük a térképet használók válaszát, és fejlesztéseinkkel igyekszünk elérni, hogy a közösség ráérezzen a térkép „glokális” lehetőségeinek hasznos, érdekes és szórakoztató voltára.
