Milyen lesz a város 30-50 év múlva? Tudományos-fantasztikus „techno-város”, amiben intelligens rendszerek gondoskodnak életünk minden szeletéről, vagy disztópikus nyomornegyed, ahol élet-halál harcot kell vívni a fennmaradásért? Vagy esetleg nem is tér majd el nagyon a mai városainktól?
Növekvő városok
Egyre többen élünk városi környezetben: mára a Föld lakosságának több mint fele városlakó, és az előrejelzések szerint 30 éven belül ez az arány 70% körül lesz. Városaink gyorsan növekednek, már most közel 40 megaváros (tízmilliósnál nagyobb város) van. Ennek fényében azok a kutatási eredmények, melyek a városok fejlődését, a sűrűn lakott nagyvárosi környezet élhetőségét, fenntarthatóságát vizsgálják, már személyes érintettségünk miatt is egyre érdekesebbek.
Sok jó ember kis helyen is elfér?
Hova vezet a városok népességének növekedése? Mit jelent egy város számára, ha egyre többen használják az infrastruktúráit, létesítményeit, ha egyre nagyobb tömegeket kell a rendszereinek kiszolgálnia? Ha például megduplázódik a lakosok száma, vajon kétszeresére növekszik-e a termelés és a fogyasztás, dupla annyi szolgáltatás, lakás kell-e, kétszereződik-e a munkanélküliség, a bűnözés, a forgalmi dugóban töltött idő? Vagy egész más összefüggések működnek, és sokkal kevésbé a fejlesztések mértéke, mint inkább a minősége lesz a meghatározó? Látni szeretnénk, hogy mit, milyen mértékben, hogyan kell fejleszteni, hogy a megnövekedett igény kiszolgálható legyen. A válaszokhoz a folyamatok megfigyelése, mérése és elemzése segít hozzá, melyeken keresztül törvényszerűségek deríthetők fel.
Az arányos növekedés hatványtörvénye
Geoffrey West elméleti fizikus a városi folyamatokat általánosan leíró összefüggések vizsgálatával foglalkozik a tudományos városmodell megalkotására irányuló kutatásaiban. Eredményeiről részletesen olvashatunk cikkében, amelyben beszámol a Santa Fe Institute programja keretében folyó munkáról. Kutatásainak tárgya az eredetileg biológiai folyamatokhoz kapcsolódó ún. allometrikus növekedés összefüggéseinek alkalmazhatósága társadalmi-gazdasági rendszerekre: városok, cégek, sőt, a globális fenntarthatóság folyamataira is. A kiindulási alap a Kleiber-féle anyagcsere-érték hatványtörvény volt, melynek lényege, hogy az állatok többségénél a kalóriamennyiség, amire a szervezetnek szüksége van az életfunkciók fenntartásához, ¾-es hatványtörvény szerint aránylik a testtömeghez. Az összefüggés alapján, ha egy állat testtömege duplája egy másikénak (vagy ő maga a kétszeresére növekszik), a dupla testtömeg esetén nem lesz szükség a kalóriamennyiség duplájára, csak kb. 75%-kal növekszik az anyagcsere-érték.
A városnövekedés törvényeinek egyszerűsége
A kutatócsoport elemzései alátámasztották a feltételezést, miszerint az összetett városi rendszer változását is viszonylag egyszerű hatványtörvények írják le, noha van néhány lényeges eltérés a biológiai rendszerekhez képest. Az infrastruktúra-igény (pl. úthálózat, közműhálózatok hossza, töltőállomások száma stb.), akárcsak a biológiai folyamatokban, kisebb mértékben nő, mint a népesség, de ez esetben 25% helyett 15% a „megtakarítás”. Ugyanakkor, a biológiai folyamatoktól eltérően, a városban megjelennek a nagyobb mértékben növekvő mennyiségek is, mégpedig azok, amelyek emberi tevékenységgel, emberek közti interakciókkal kapcsolatosak – például a bérek mértéke, szabadalmak, AIDS esetek, erőszakos bűncselekmények száma stb. Az ilyen mennyiségek növekedése kb. 15%-kal nagyobb mértékű lesz, mint a népességszám növekedése. Nagyon leegyszerűsítve, 15% megtakarítható az infrastruktúra fejlesztésén, ugyanakkor az emberi vonatkozású jelenségek (negatív és pozitív egyaránt) 15%-kal jobban „elszabadulnak”, mint ahogy azt várnánk, így a negatív hatású jelenségek nagyobb terhelést jelentenek a város rendszereire (egészségügy, rendfenntartó szervek stb.). Meglódulnak viszont a pozitív hatások is (a kreativitás, termelékenység, egy főre eső jövedelem stb.), ami egyben tudományos magyarázat is arra, hogy végső soron miért vonzza annyira a város az embereket.
Adatok a város szolgálatában
Ez az elméleti háttér segít megérteni a város komplex folyamatait, előrejelezni azok alakulását, rámutatni a várható problémákra és modellezni a beavatkozások, fejlesztések hatásait.
Gyakorlati alkalmazásához azonban adatok kellenek – a várost és annak folyamatait leíró rengeteg információ. A jó hír az, hogy egyre több adatra támaszkodhatunk: számos forrásban gyűlnek a város életének különböző területeihez kapcsolódó nagytömegű adatok. Nincs más dolgunk, mint a megfelelő adatfeldolgozó, elemző eszközökkel okosan a város szolgálatába állítani ezeket.
