Dinamikusan fejlődő világunkban az élet minden területén egyre hatékonyabb és gyorsabb megoldásokra, szolgáltatásokra van szükség, az idő, mint tényező rendkívül felértékelődött. Az egyik legérzékenyebb és legösszetettebb terület az egészségügy, amely hatalmas változásokon megy keresztül, de még csupán a folyamat legelején járunk.
Egészen a közelmúltig a kórházak a gyárak mintájára működtek: a páciensek a megfelelő orvosi lépések egymásutániságát követően végül eljutottak a gyógyulásig, ahogyan a szalagsoron végig haladó alkatrészek sokaságából az üzemi műveletek végén összeáll a végtermék. A városok növekedése maga után vonta a kórházak bővítését is, a tömegtermelés mintájára pedig mára a beteg nem más, mint egy hibás produktum, amely a termelési sor végére érve javítása kerül.
A változás szükséges és elkerülhetetlen, a megoldást pedig az „okos” kórházak jelenthetik.
Mitől lesz okos egy kórház?
Az okosítás lényege, hogy a tárgyiasított termelés emberközpontúvá váljon, a megvalósítás alapja pedig a digitalizáció és az innovatív csúcstechnológiák alkalmazása. A fő célok közül kiemelten fontos az egészségügyi ellátás színvonalának és hatékonyságának fokozása, a páciensek elégedettségnek növelése és a költségek csökkentése.
A gyógyulásért felelős módszerek, berendezések fejlesztése rohamlépésben zajlik, ám a különféle diagnosztikai- és egyéb orvostechnikai eszközök innovációja önmagában nem elegendő. Az intézményrendszer egészére irányuló optimalizáció szükséges, amelybe a teljesség igénye nélkül olyan területek is beletartoznak, mint a hulladékkezelés megújítása, a világításmenedzsment, az alternatív energiaellátás kiépítése, az eszközök és erőforrások digitalizált nyilvántartásra való átállása és valós idejű követése (beleértve az automatizált életciklus menedzsmentet), vagy éppen az épületen belüli navigáció.
Utóbbiak tekintetében a NavCenter és GLI Solutions egy olyan közös fejlesztésű, modern helymeghatározó technológián alapuló megoldással rendelkezik, amely hatékonyan képes növelni a felhasználók elégedettségét és a szolgáltatások minőségét egyaránt.
A beltéri navigáció megvalósítása ugyanakkor nem kis kihívást jelent. Egyfelől maga a helymeghatározás is egyedi technológián és megoldáson alapszik, ugyanis amíg szabadtéren a Föld körül keringő GPS műholdak közül egy készülékbe épített egyszerű vevő az esetek 95%-ban a pontos pozícionáláshoz szükséges minimális 4 db műholdat biztosan lát, addig az épületek árnyékolása miatt a falakon belülre ezek a jelek már egyáltalán nem jutnak el. Ennek kiváltására szenzorokat használunk, melyek állandó, ismert koordinátájú pontokon helyezkednek el úgy, hogy az általuk lefedett terület bármely pontjáról egy időben legalább 4-re mindig rálásson a vevőkészülék.
A helymeghatározó rendszer időmérésre visszavezetett távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra (szenzorokra) mért távolságokkal pedig pontosítani tudjuk ezt az értéket.
A pillanatnyi helyzetünk pontos ismerete önmagában azonban még nem elegendő. Ahhoz, hogy valóban navigálni lehessen, szükség van egy részletes digitális alaptérképre, amelyen kiválasztva a végcélt, a mögöttes, a fizikai korlátokat és a közlekedési szabályokat egyaránt tartalmazó térinformatikai algoritmus egy olyan optimalizált útvonalat számít és jelenít meg a felhasználó számára, amely mentén a lehető leggyorsabban jut el a kívánt pontra. Ezek az alaptérképek közterületekre ugyan már széles körben elérhetők, azonban az épületek belterének (de magánterület esetén akár kültérre is) minden emeleti szintjére és azok minden helységére egyedileg el kell készíteni, és karban is kell tartani.
Mit és hogyan profitálhatnak ebből az „okos” kórházak?
A beltéri pozícionálást felhasználó és valós idejű adatokra épülő rendszer két egymástól elkülönülő, ám egyaránt fontos területen alkalmazható;
Erőforrás- és eszköznyilvántartás, nyomonkövetés
Számos olyan eszköz lelhető fel kórházszerte, amelyeket az adott személyzet adott helyen kell használjon, a speciális készülékektől és felszerelésektől kezdve a gyógyszereken át egészen a különféle leletekig és vizsgálati eredményekig. Ez magasfokú koordinációt és logisztikát kíván, a beltéri pozícionálás segítségével viszont valamennyi elem pontos valós helyzete könnyedén megállapítható, korábbi mozgatása egy időskálán visszakövethető, a térképi navigáció alapján pedig a kívánt helyre a leggyorsabb úton történő elszállítás is egyszerűen megoldható. Összekapcsolva egy készletfigyelő rendszerrel pedig a különféle gyógyászati elemek fogyása, amortizációja is monitorozható, így nem kell tartani egy esetleges hiánytól vagy karbantartási kimaradástól sem.
Betegirányítás
A mai kórházak rendszerint óriási területen helyezkednek el, több, egymástól elkülönülő többszintes épülettel, nem ritkán hosszú összeköttetőfolyosókkal, nagyobb belső terekkel tarkítva. Az efféle komplexumokban igen nehézkes a tájékozódás, hiába a kihelyezett információs táblák, a sokszor komolyabb gondokkal is küzdő páciensek ritkán látják át a szövevényes labirintusokon keresztül vezető helyes utat. A beltéri navigáció ugyanakkor nem kizárólag a betegek életét könnyíti meg, látogatóik, kísérőik mellett akár a személyzet hasznára is lehet: melyik orvos melyik műtőbe legyen beosztva, mely ápolók mely kórtermeket lássák el, hol történt bármilyen meghibásodás, ahova a megfelelő karbantartókat lehet riasztani, vagy épp melyik takarítóbrigád tartózkodik a legközelebb a keletkezett szennyeződéshez.
A fentieken túl pedig nem mehetünk el szó nélkül a környezeti terhelés csökkentése mellett sem. Egy középület nem megfelelő üzemeltetése igen káros a természetre, főként a széndioxid-kibocsátás és a hulladéktermelés tekintetében. Ez fokozottan igaz a kórházakra, amelyek méretükből fakadóan már önmagukban is a magasabb emissziós tartományba tartoznak, és ha hozzátesszük, hogy például egy irodaháznál jóval több hulladékot (melynek jelentős része ráadásul veszélyesnek is minősül) is termelnek, könnyedén belátható, hogy kiemelten fontos a probléma kezelése.
Lássuk, hogyan segíthetnek ezen az „okos” megoldások:
- Energiatakarékosság: a beépített szenzoroknak és az azon alapuló vezérlésnek köszönhetően az éppen nem használt helységek energiaszintje takarék-üzemmódra állítható. Ha például az utolsó ember (legyen az akár orvos, akár páciens, akár személyzet) elhagyja az adott termet, a rendszer érzékeli, hogy a továbbiakban nem szükséges a világítás, csökkenti a fűtés- és légkeverés mértékét, vagy alvó állapotba helyezi a kijelzőket.
- Energetikai tervezés: sok esetben a hűtő-fűtő berendezések korszerűtlenek, túl sok energiát használnak fel, érdemes ezeket takarékosabbr
a cserélni. Természetesen a hatékonyság növelésében itt is segít az automatizáció: egy önműködő redőnyrendszer, amely bizonyos hőmérséklet felett vagy a napsugarak beesési szögének és intenzitásának meghatározott értékén felül leengedésre kerül, segít a belső hőmérséklet optimalizálásában. - Megújuló energiaforrások: a tiszta energia emissziója jóval alacsonyabb fosszilis társai kibocsátásánál, a minél nagyobb arányú átállás drasztikusan csökkenti a káros hatásokat. Amennyiben ehhez még energiatároló rendszer is párosul, tovább fokozható a hatékonyság.
A GLI Solutions és NavCenter mesterséges intelligencia alapú technológiája tehát nagyban hozzájárulhat az egészségügyi szektor megújításához, amelynek a jövő legnagyobb kihívásaira kell minél gyorsabb és kielégítőbb választ adnia: hogyan alakítsuk át az ellátási szolgáltatást egy sokkal humánusabb, rugalmas, emberközpontú, környezetbarát és hatékony ágazattá.