Képzeljünk el egy olyan várost, amely nemcsak az energiafogyasztást csökkenti, hanem a lakosok életminőséget is javítja. Mindez működőképes, ha az intelligens technológiákat és a multimodális közlekedési rendszereket megfelelően összekapcsoljuk. Napjainkban a városlakók megannyi közlekedési eszköz közül válogathatnak mint például a vonatok, buszok, villamosok, rollerek, kerékpárok. Büszkék vagyunk, hogy technológiánk képes a különböző közlekedési eszközök sokaságát a közlekedés szereplőivel optimálisan összekapcsolni és egy egységes rendszerbe szervezni.
Miért alakul át a városi közlekedés?
A gépkocsi-tulajdonlás elérte csúcspontját, a „városiasodó” millenniumi korosztály új közlekedési formákat választ, és a megosztott mobilitás beindult, az ingázás és az utazás új módja kialakulóban van.
Az autóeladások világszerte csökkenni kezdtek, többek között az Egyesült Államokban és az EU-ban is, és az amerikai népszámlálási hivatal adatai azt mutatják, hogy 2015-ben – a feljegyzések szerint először – nőtt az autó nélküli háztartások aránya. A tanulmányok szerint a változásnak generációs vonatkozása is van: az elmúlt 30 évben az Egyesült Államokban az 50 év alatti korosztályok mindegyikében csökkent a jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetők aránya, a 20-24 évesek korcsoportjában pedig több mint 15%-kal kevesebb a jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezető.
A megosztott mobilitás új formái is forradalmi fejlődésen mentek keresztül, és ezek jelentős szerepet játszanak a multimodális mobilitásban. A legelterjedtebb példa erre a fuvarmegosztó alkalmazások, amelyek felhasználói bázisa alig egy évtized alatt több mint 500 millió főre nőtt. Egy másik újdonság az, hogy az utcáinkat ma már az e-robogók és az e-biciklik népesítik be.
A vezető nélküli technológia egy másik kolosszális változás; bár a fejlesztés egyesek várakozásainál lassabban haladt, a vezető nélküli autók már számos nagyvárosban, többek között San Franciscóban, Londonban, Las Vegasban és Miamiban is kipróbálhatók. Ez a technológia mélyreható következményekkel jár a multimodális közlekedésre nézve; a robottaxitól a transzferbuszokig számos koncepció biztosíthat olcsó és igény szerinti közlekedést a város bármely pontján. Ez jól példázza azt az elképzelést, hogy a közlekedés inkább szolgáltatás, mint termék.
Egy másik változás a közlekedési szolgáltatások és a mesterséges intelligencia integrációja. A mesterséges intelligencia közlekedési tervezésben való alkalmazása már most is egyre terjed a városi szintű forgalomirányítás terén; a Transport for London (TfL) már rendelkezik egy mesterséges intelligencián alapuló utazási és közlekedésirányítási rendszerrel. Sőt, ha egyszer majdnem minden autó, e-robogó és busz egyetlen hálózatba kapcsolódik a városban, a mesterséges intelligencia számos közlekedési módot átfogó útvonalak megtervezésére is használható lesz, az utazó prioritásai és külső események, például forgalmi dugók alapján. A közlekedési szokásokról szóló adatok aztán beépülhetnek a várostervezésbe, ami egy folyamatosan alkalmazkodó, multimodális, az egész városra kiterjedő közlekedési szolgáltatást eredményezhet.
A multimodális közlekedés – összekapcsolt, autonóm, villamosított és megosztott állapotában – forradalmasítani fogja a közlekedésről alkotott elképzeléseinket, különösen a városokban.
Kiket érint a multimodális mobilitás?
A multimodális mobilitás társadalomra gyakorolt hatását nem szabad alábecsülni. Vannak nyilvánvaló következmények, mint például az olcsóbb utazás; a jelenlegi fuvarmegosztás költségeinek jelentős része a sofőrre hárul, ami az autonóm járművekkel eltűnik. Az utazás is környezetbarátabbá válik a járművek és a tömegközlekedés hatékonyabb használata, valamint a hatékonyabb tervezés miatt, mivel az integrált városi közlekedési rendszerek elterelik az ingázókat a forgalmas állomásokról, vagy az intelligens közlekedési lámpák lerövidítik a várakozási időt.
Itt az ideje, hogy elfogadjuk a zöldebb életmódot.
Ne keressen tovább, ismerje meg technológiai hátterünket a fenntartható és hosszú távon elérhető közlekedésért! email: info@gli-solutions.com